Személyes konfliktusok, rivalizálás, mindennapi problémák. A kominformista emigránsok mindennapjai Magyarországon (1948-1953, P Vukman

Tags:
Content: Vukman Pйter1
UDK 327.5(497.1:47)"1948/1953"
Szegedi Tudomбnyegyetem, Bцlcsйszettudomбnyi Kar
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK. A KOMINFORMISTA EMIGRБNSOK MINDENNAPJAI MAGYARORSZБGON (1948­1953)2 The organizations of those who were known as the Cominformist (ibeovci) emigrants were established in the Soviet Union and Eastern Europe after 1948 as a consequence of the Soviet­Yugoslav conflict. This paper is based on Hungarian archival records and focuses on the history of those political emigrants who settled in Hungary after the escalation of the conflict. There, the emigrants formed a small, closed community within a linguistically and culturally different county. The aim of this paper is to investigate THE COMMUNITY's everyday difficulties, rivalries, internal clashes and conflicts. First, their numbers will be briefly examined and their material, financial and educational possibilities and their housing conditions will be explored. In the second part the rather complex relationship within the emigrants' community will be investigated. intensive research for this paper was carried out at the Historical Archives of the Hungarian state Security and at the National Archives of Hungary. This ongoing research into the lives and political activities of the Cominformist emigrants in Hungary is financed by the Hungarian scientific research Fund. key words: Soviet­Yugoslav Conflict (1948­1953), Yugoslav­Hungarian Relations, Cominformist emigrants Az ъgynevezett kominformista (jugoszlбv politikai) emigrбnsok kцzцssйgei az 1948ban eszkalбlуdу szovjet­jugoszlбv konfliktus kцvetkeztйben szervezdtek meg a Szovjetuniуban йs a korabeli szуhasznбlattal ,,nйpi demokrбciбknak" nevezett kelet-eurуpai szovjet csatlуsбllamokban. Az emigrбns kцzцssйgek rйszben a mбr az adott orszбgban tartуzkodу, ott kцzйp- vagy felsfokъ (elssorban katonai) tanulmбnyokat folytatу diбkok, rйszben a kьlfцldi diplomбciai szolgбlatot teljesнt jugoszlбv diplomatбk kцrйbl szervezdtek. Gyцkerйt tekintve az emigrбciу harmadik rйszйt azon politikai menekьltek alkottбk, akik a konfliktus kцvetkeztйben, tцbbnyire illegбlisan menekьltek a Jugoszlбviбval szomszйdos orszбgokba. Nйhбny esetben az is elfordult, hogy nem politikai ьldцztetйsьk folytбn, 1 [email protected] 2 A tanulmбny megнrбsбhoz az Orszбgos Tudomбnyos Kutatбsi Alap OTKA PD 108386. szбmъ pбlyбzata nyъjtott segнtsйget.
520
Vukman Pйter
hanem a jobb anyagi йs megйlhetйsi lehetsйgek remйnyйben, vagy йppen kцztцrvйnyes bncselekmйnyьkйrt kiszabott bьntetйsьk letцltйse ell menekьlve vбlasztottбk az emigrбns lйtet. Az emigrбciуban elssorban propagandafeladatokat lбttak el, titуellenes pamfleteket, sajtуcikkeket нrtak, szerkesztettйk az emigrбns lapokat йs a rбdiубllomбsok dйlszlбv nyelv msorait. Tцbben kцzьlьk kйmkйnt is segнtettйk a Tito йs a jugoszlбv vezetйs elleni harcot. Jelen tanulmбnyomban nem vбllalkozhatom arra, hogy az emigrбnsok йletйnek minden aprу rйszletйre kitйrjek, a hangsъlyt a mindennapok vilбgбra helyezem. Tanulmбnyom els rйszйben ezйrt rцviden megvizsgбlom a magyarorszбgi kominformista emigrбnsok lйtszбmбt, majd anyagi йs nyelvi nehйzsйgeiket elemzem. Itt tйrek ki lakбsviszonyaikra йs oktatбsi helyzetьkre is. A mбsodik fejezetben a mindennapi йlet kereteit йs az emigrбnsok цsszetett kapcsolatбt mutatom be nйhбny relevбns pйlda alapjбn.
A magyarorszбgi politikai emigrбnsok lйtszбma, anyagi йs nyelvi nehйzsйgeik A kominformista jugoszlбv politikai emigrбnsok lйtszбmakйnt a nemzetkцzi tцrtйnetнrбsban, az UDB 1964-ben kйszнtett kimutatбsa alapjбn, 4928 f rцgzьlt, kцzьlьk 455 szemйly Magyarorszбgon kapott menedйket. (Banac 1988: 223; itrovi 2009: 35; Mitrovi­Selini 2009: 34) A magyarorszбgi levйltбri forrбsok azonban jуval alacsonyabb szбmban hatбrozzбk meg az itt йlk lйtszбmбt; sajбt kutatбsaim alapjбn 132 fre teszem azon ibeovci emigrбnsok szбmбt, akik valуdi, intйzmйnyesнtett kapcsolatban бlltak az emigrбciу helyi kцzpontjбval йs a Magyar Dolgozуk Pбrtja (MDP) vezetйsйvel. Az emigrбciу lйtrejцttйt kцveten az egyik legsьrgetbb feladatkйnt jelentkezett a mindennapok megszervezйse. Szalai Andrбs, a Magyar Dolgozуk Pбrtja (MDP) Kцzponti Vezetsйg kбderosztбlyбnak helyettes vezetje a hatбrt illegбlisan бtlйp, йs ezйrt az БVH rizetйben lйv, munkanйlkьli йs demoralizбlt hangulatъ menekьltek helyzetйt mбr 1948 novemberйben ,,tцkйletesen tarthatatlannak" vйlte. A nyelvi hiбnyossбgok йs eredeti foglalkozбsuk (zцmmel katonatisztekrl, kйmelhбrнtуkrуl йs egyйb бllamvйdelmis beosztottakrуl volt szу) miatt Szalai teljesen elkйpzelhetetlennek tartotta, hogy a menekьlteket vйgzettsйgьknek megfelel munkakцrben helyezzйk el; mindцssze segйdmunkбskйnt tцrtйn alkalmazбsukat vйlte lehetsйgesnek. (MNL OL, 276/68. f. 65. . e.: 10) Az emigrбnsok tцbbsйgйnek helyzetйt gyorsan йs йrdemben azonban nem sikerьlt rendezni. Habбr 1948. december kцzepйig 10 380 forint segйlyben rйszesьltek, de 22 szemйlynek sem lakбsa, sem munkбja nem volt. Eltйrek voltak lakбsviszonyaik йs az MDP korбbbi fizetйsьk folyуsнtбsбra sem volt kйpes. (MNL OL, 276/68. f. 67. . e.:
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK.
521
21­22; MNL OL, 276/67. f. 126. . e.: 124.) Visszбs helyzetьk valamelyest csak 1949. februбr kцzepйre oldуdott meg, az akkor Magyarorszбgon tartуzkodу 28 emigrбns kцzьl 27 f anyagi kцrьlmйnyeit sikerьlt rendezni. Az emigrбnsok mindegyikйt lakбshoz juttattбk, rйszben Budapest kцrnyйkйn. 1950 tavaszбn 8 kollektнvбban, a csalбdosok tovбbbi 7 lakбsban laktak. (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 11.) Egyйnileg йs kollektнvбba szervezve 1952 nyarбn legkevesebb 17 fvбrosi cнm alatt йltek. Legtцbben a Fьrj utca 11/B. szбm alatti kollektнvбban, szбmuk 12 ft tett ki. (MNL OL, 276/98. f. 141. . e.: 19. йs 23.) Nйhбny esetben azonban mйg нgy is elfordult, hogy a csalбd kьlцnbцz tagjai mбs-mбs helyen nyertek elhelyezйst. Boris Verstovsek pйldбul a pesti belvбros hatбrбn talбlhatу Dimitrov tйr (mai nevйn Fvбm tйr) 4. szбm alatt, felesйge, Radmilla a budai belvбrostуl йszakra fekv II. kerьlet Lomb utca 33. szбm alatti kollektнvбban lakott. (MNL OL, 276/98. f. 141. . e.: 23.) A korabeli lakбsviszonyok visszбssбgбt jуl megvilбgнtja a Fьrj utcai kollektнvбban lakу Jordan Petrovi helyzete is. Mivel felesйge Bйkбsmegyeren lakott, hetente mindцssze egy alkalommal tudtak talбlkozni egymбssal. Habбr a hatуsбgok kйsznek bizonyultak arra, hogy egy tцrцkbбlinti lakбst utaljanak ki szбmukra, az ingatlannal szбmos problйma merьlt fel. A szуban forgу lakбs ugyanis mбr foglalt volt, abban a helyi бllami gazdasбg egyik dolgozуja lakott csalбdjбval. St, a helyi tanбcs nem kevesebb, mint 18 olyan kйrvйnyt tartott nyilvбn, amelyben kьlцnbцz indokokkal a kйrvйnyez az egyйbkйnt lelakott ingatlanhoz szeretett volna hozzбjutni. (MNL OL, 276/98. f. 143. . e.: 46­47.) 1949 elejйre az emigrбnsok zцme szбmбra munkahelyet is sikerьlt talбlni. Ellбtбsukra egyszeri juttatбskйnt цsszesen 55 300 forintot utaltak ki. Felteheten ellбtбsuk jelents kцltsйgvonzata бllhatott azon javaslat mцgцtt, miszerint az ъjonnan йrkezk ellбtбsa merьljцn ki a munkбhoz juttatбsukban, de ez a javaslat a gyakorlatban minden bizonnyal nem valуsulhatott meg. Erre utal, hogy az emigrбnsok a kйsbbiekben is havi rendszeressйggel, illetve egyйni elbнrбlбs alapjбn, segйlyekben rйszesьltek. Az anyagi termйszet йs megйlhetйsi nehйzsйgek mellett a jugoszlбv politikai menekьlteknek nyelvi nehйzsйgekkel is szembe kellett nйzniьk. Magyarorszбgra йrkezve ugyanis egy merben mбs nyelvi kцrnyezetbe kerьltek. Rйszben talбn ezzel is magyarбzhatу, hogy az emigrбnsok kцzьl tцbben Csehszlovбkiбba vagy a Szovjetuniуba szerettek volna tovбbbutazni. Egy 1950. mбjusban kйszнtett feljegyzйs szerint a 102 emigrбns valamivel tцbb mint 10 szбzalйka (13 f) volt magyar anyanyelv. Habбr az emigrбnsok egy jelents rйsze Vajdasбg terьletйrl йrkezett, нgy egy rйszьk bizonyбra tudott valamelyest magyarul, a Szerbia belsejйbl, a dalmбt partvidйkrl vagy йppen Bosznia-Hercegovina terьletйrl
522
Vukman Pйter
йrkezk esetйben ez a lehetsйg bizonyбra nem бllt fenn. Nyelvismereti hiбnyossбgaik a munkбba бllбsukat, munkahelyhez juttatбsukat is megnehezнtette. A nyelvi nehйzsйgek meglйtйrl tanъskodik Danilo Urosevi 1951. mбrcius 22-йn keltezett йs az MDP Orszбgos Kцzpontjбhoz cнmzett beadvбnya, amelyben sajбt йs 4 tovбbbi emigrбns tбrsa kнvбnsбgбt tolmбcsolta, йs kйrte, hogy olyan iskolбba kerьlhessenek, ,,ahol a nyelvet is йrtenйnk". Bozidar Jegdi, Pavle Krkeli, ore Konti йs Radovan Vrbica esetйben a katonai akadйmiбt йs a lйgiert vйltйk szуba jцhet megoldбsnak; maga Urosevi a budapesti egyetem rйgйsz szakбra kнvбnt beiratkozni. Levelйben egyйrtelmvй tette, hogy a tanйv elkezdйsйvel is azйrt kйstek, mert ,,amint az Цnцk eltt is ismeretes, nagyon nehezen bнrjuk a magyar nyelvet" (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 10.). ,,Igen nagy nyelvi nehйzsйgei" voltak az Agrбrtudomбnyi Egyetem szakйrettsйgi tanfolyamбt vйgz 26 йves Dubroslav Lukovinak is (a tananyaggal rйszben a hosszъ hуnapokig elhъzуdу betegsйge miatt sem tudott lйpйst tartani), annak ellenйre, hogy a ,,jugoszlбv hallgatуk heti 6 уrбban kьlцn magyar nyelv oktatбst kaptak. ,,Valamivel tцbbet tudott magyarul" a Lukovinбl 10 йvvel idsebb Zivan Mandi, aki nyelvi nehйzsйgei ellenйre jу eredmйnnyel йrettsйgizett. ,,Pйldamutatу magatartбsa йs vasszorgalma miatt" oktatуi szerettйk volna, ha szovjet цsztцndнjban rйszesьlt volna. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 22.) Az emigrбnsok tovбbbtanulбsбt йs egyetemi diplomбhoz juttatбsбt Pero Popivoda, egykori jugoszlбv repьls tбbornok, a kominformista emigrбnsok moszkvai vezetje is kiemelten fontos kйrdйskйnt kezelte. 1952 nyarбn tudtбra is adta a magyar elvtбrsaknak, hogy ,,vйlemйnye szerint a jugoszlбv emigrбciу tagjaibуl mennйl tцbbet йs fkйnt a vezetsйg tagjainak feltйtlenьl egyetemre kell jбrniok." (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 57.). Parancsba beill kйrйsйnek kцszцnheten az 1952 szeptemberйben indulу tanйvben az MDP 31 emigrбnssal tцbb hallgatуt нrattatott be felsfokъ oktatбsi intйzmйnyekbe, elkйszнt iskolбkba йs ,,szakmai tanulбsra". Нgy abban a tanйvben цsszesen 55 jugoszlбv emigrбns folytathatott ilyen jelleg tanulmбnyokat, ami a magyarorszбgi emigrбnsok 69 szбzalйkбt jelentette. (Az emigrбnsok aktuбlis lйtszбma 79 f volt). (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 11.) Legtцbben (20 f) a Lenin Intйzet orosz vagy marxizmus-leninizmus szakбn folytattбk tanulmбnyaikat. Ez minden bizonnyal annak is betudhatу volt, hogy a keleti szlбv nyelv ismerete megkцnnyнtette szбmukra a tananyag elsajбtнtбsбt. A Mszaki Egyetemre, valamint az egyetem egy- йs kйtйves elkйszнt iskolбjбba цsszesen 7 hallgatу, az Agronуmiai Egyetemre йs kйtйves elkйszнt iskolбjбba 4­4 hallgatу iratkozott be, csakъgy, mint az egyйves mezgazdasбgi akadйmiбra. A Marxizmus-Leninizmus kйtйves esti egyetemen 5, a Kцzgazdasбgi Egyetem egyйves elkйszнt iskolбjбban pedig 3 jugoszlбv emigrбns kezdte meg, illetve folytatta tanulmбnyait. Tovбbbi kйt emigrбns az
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK.
523
Idegen Nyelvek Fiskolбja 1. йves orosz nyelv szakos hallgatуja volt. Elenyйsz szбmban, mindцssze kйt emigrбns folytatott termйszettudomбnyi tanulmбnyokat, mindketten fizika szakos hallgatуk voltak. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 69­70.) Az emigrбnsok tanulmбnyi elmenetelйrl, magaviseletйrl йs politikai nйzeteirl az oktatбsi intйzmйnyek a Magyar Dolgozуk Pбrtja kйrйsйre rendre feljegyzйseket kйszнtettek. A tovбbbiakban az 1952 decemberйben йs 1953 januбrjбban kйszьlt egyйni jelentйseket йs a Jelentйs a jugoszlбv emigrбciу tagjainak egyetemi, fiskolai tanulбsбrуl cнmmel 1953. februбr 10-йn kйszнtett цsszefoglalуt vizsgбlom. Mind a hallgatуkrуl kйszнtett nйv szerinti beszбmolуkbуl, mind az цsszefoglalу jelentйsekbl nagyrйszt pozitнv kйp rajzolуdik ki a jugoszlбv hallgatуk szorgalmбrуl. A visszatйr jelzk kцzцtt rendre szerepelnek a szorgalmas, йrdekld, felkйszьlt, jу esz йs йrtelmes mellйknevek. A tanуrбkra бltalбban jуl felkйszьltek, a foglalkozбsokon aktнvan rйszt vettek, az ott elhangzottakhoz tartalmas hozzбszуlбsokat fztek. Tцbbsйgьk a tankцri kollektнvбba is igyekezett beilleszkedni, bбr ezt rйszben szemйlyes jellemvonбsaik (a rendre visszatйr csendes, visszahъzуdу, zбrkуzott jelzk legalбbbis erre lбtszanak utalni), rйszben munkahelyi elfoglaltsбguk nehezнtette. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 76., 85­86., 96. йs 100­103.) Kivйtelek persze mindig akadtak. Zarko Strajnirl pйldбul alapos tudбsa, kцnny felfogбsa ellenйre egy nagykйp, tudбsбval kйrked fiatalember kйpe alakult ki tanбraiban йs hallgatуtбrsaiban. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e., 96.) Bozo Spirtбt nemcsak lustбnak, hanem jellemйben is gyenge embernek tartottбk, ezйrt az egyetem vezetsйgйben fel is merьlt eltбvolнtбsбnak kйrdйse. Stevan Strajni kapcsбn pedig azt lбttбk fontosnak kiemelni, hogy jу tanulmбnyi eredmйnyei ellenйre ,,megszцkцtt az egyetemrl." (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 101.). A nyelvi nehйzsйgekre ugyanakkor tцbb jelentйs is igyekezett felhнvni az MDP figyelmйt: ,,Tanulmбnyi eredmйnyeik sokkal jobbak lehetnйnek, ha a magyar nyelv ismeretйnek hiбnya miatt nem lennйnek komoly nehйzsйgeik." Annak ellenйre, hogy az emigrбnsokkal kьlцn nyelvуrбkon is foglalkoztak, tovбbbб hallgatуtбrsaiktуl is segнtsйget kaptak. Az okokat kutatva a jelentйs ezt rйszben arra vezette vissza, hogy ,,nem [is] tцrekszenek a magyar nyelv megfelel elsajбtнtбsбra," rйszben pedig arra, hogy ,,ez visszatьkrцzdйse nacionalista бllбspontjuknak." (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 102.) A bьrokrбcia ъtvesztjйben az emigrбnsoknak nйha egйszen sajбtos problйmбkkal is meg kellett birkуzniuk. Ъgy vйlem, mindezt az agrбrtudomбnyi egyetemen gyьmцlcs-szlйszet szakon vйgzs Jordan Petrovi esetйn kellen szemlйltethetjьk. Felsfokъ tanulmбnyainak els kйt йvйt Petrovi mйg Jugoszlбviбban elvйgezte, a vйgbizonyнtvбny kiadбsбhoz azonban szьksйgessй vбlt a jugoszlбv index hitelesнtйse. Az egyetem illetйkese ezйrt azt
524
Vukman Pйter
javasolta, Petrovi vegye fel a kapcsolatot a jugoszlбv kцvetsйggel, illetve felajбnlotta, hogy az egyetem maga keresi meg a jugoszlбv diplomatбkat. Joggal feltйtelezhetjьk, hogy a politikai okokbуl Magyarorszбgon menedйkjogot kapott hallgatу nem kнvбnt йlni ezzel a lehetsйggel. Felteheten Petrovi panaszбra az MDP KV Nemzetkцzi Kapcsolatok Osztбlya nem is mulasztotta el felhнvni a Fцldmvelйsьgyi Minisztйrium Szakoktatбsi Osztбlyбnak figyelmйt arra, hogy ,,rendkнvьl furcsбnak tartjuk egyrйszt, hogy egy emigrбnst a titуista kцvetsйgre kьldenek, mбsrйszt, hogy az egyetem ebben az ьgyben fel akarja venni a kapcsolatot a jugoszlбv kцvetsйggel." Nehezmйnyeztйk tovбbbб azt is, hogy az egyetem illetйkese az ьgyben a ,,legszemtelenebb hangon vбlaszolt." Mindezek alapjбn kйrtйk az illet hцlgy ,,magatartбsбt kцzelebbrl megnйzni," Petrovi szбmбra pedig a vйgbizonyнtvбnyt kiбllнtani. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 84.) B kйt hйt mъlva a minisztйrium illetйkese mбr azt kцzцlte Kalmбr Sбndorral, hogy miutбn az egyetem zцldsйgtermel tanszйkйn oktatу adjunktusбtуl megkaptбk a szьksйges informбciуkat, mбr egy hete kiбllнtottбk a szуban forgу vйgbizonyнtvбnyt. Petrovi ьgye ezzel elintйzйst nyert. (MNL OL, 276/98. f. 144. . e.: 90­91.) Azon tъl, hogy az MDP szбmбra kйszнtett oktatуi йs hallgatуi jelentйsekbl betekintйst nyerhetьnk az emigrбns hallgatуk tanulmбnyi elmenetelйre, az iratok arra is utalnak, hogy a pбrt ellenrzйse alatt kнvбnta tartani a kцzцssйg tagjait, figyel tekintete nem csak a tanulmбnyi eredmйnyekre, hanem a rendszer irбnti ideolуgiai elkцtelezettsйgьkre, az aktuбlis pбrtirбnnyal kapcsolatos nйzeteikre йs esetleges ellensйges megnyilvбnulбsaikra is kiterjedt. A hatalom бltalбban is kontroll alatt tartotta az emigrбnsokat, beleйrtve az egyйn privбt szfйrбjбt is, legyen szу akбr barбti, akбr hбzassбgi kapcsolatokrуl vagy az egyszer mindennapokrуl.
Az emigrбnsok mindennapjai Az emigrбnsok kontroll alatt tartбsa az йlet minden aprу terьletйn megmutatkozott. Kьlцnцsen igaz volt ez az ъgy nevezett ,,diplomata csoport" tagjaira. Az emigrбciуn belьl kьlцn kasztot kйpeztek a jugoszlбv kцvetsйg ьgyvivjйvel, a kйsbb a Rajk-perben jбtszott szerepйvel kцzismerttй vбlt Lazar Brankovval egyьtt emigrбlу diplomatбk. Biztonsбgi okokbуl (tartani lehetett ugyanis egy esetleges jugoszlбv merйnyletkнsйrlettl) Budapest II. kerьletйben, a hvцsvцlgyi Szalonka ъt 6. szбm alatti kйt villбt utaltбk ki szбmukra. Egy 1950-ben, Brankov holmijairуl kйszнtett rйszletes leltбr szerint minden bizonnyal nem kellett szkцlkцdnie, hiszen a leltбr tйtelesen tцbb bбrsonyszйket, fotelt, asztalt, valamint nйgy nagymйret perzsa sznyeget is megnevezett (БBTL, 2.1. VII/37-a, 27­28.). Mindennapjaik a kollektнva szellemisйgйnek megfelelen teltek. Egyьtt йtkeztek, egyьtt
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK.
525
indultak sйtбlni, egyьtt mentek a vбrosba, moziba, szнnhбzba, kulturбlis rendezvйnyekre. Ilyenkor az БVH-sok is elkнsйrtйk ket. Berбn Ivбn йs az бllambiztonsбgi szervek nйgy mбsik embere mбr emigrбlбsukkor csatlakozott hozzбjuk, Berбn Brankovot prбgai йs bukaresti ъtjбn is elkнsйrte. Az БVH-s tiszteket csak 1949 tavaszбn egy rцvid idre, Brankov kйrйsйre rendeltйk vissza (БBTL, 2.1. I/109, 166., 250. йs 252.). Ъgy vйlem, mindez egyszerre szolgбlta biztonsбgukat, de megfigyelйsьket, kontroll alatt tartбsukat is. 1949 tavaszбra azonban mintha megfeledkeztek volna a csoport tagjairуl. Brankov emigrбlбsбt kцveten (1948. oktуber) a magyar sajtу az egykori jugoszlбv kцvetsйgi ьgyviv szinte minden lйpйsйrl beszбmolt, tцbb esetben terjedelmes cikkben vagy a cнmlapon kцzцlte beszйdeit. A Szabad Nйp 1948. december 2-i szбmбtуl azonban egйszen 1949. februбr kцzepйig kellett vбrni, hogy Brankov vagy a diplomata csoport tagjainak neve felbukkanjon a lap hasбbjain. Egйszen a Rajk-per nyilvбnos tбrgyalбsбnak kezdetйig nevьk a lap egyetlen tovбbbi cikkben sem szerepelt, mikцzben a kelet-eurуpai йs a szovjetuniуbeli emigrбns kцzцssйgek politikai tevйkenysйgйrl rendre beszбmoltak. A diplomatakolуnia mellzцttsйgйt alбtбmasztani lбtszik Kiss Jуzsef, a Szalonka ъti kolуnia vйdelmйvel megbнzott egykori бllamvйdelmis a tйmбra vonatkozуan megbнzhatуnak tekinthet visszaemlйkezйse. Kiss szerint mбr kйt hуnappal Brankovйk emigrбlбsбt kцveten megvбltozott a hatуsбgok йs a diplomata emigrбnsok kцzti viszony. A volt jugoszlбv diplomatбktуl megvontбk szнnhбzbйrletьket, nem бlltбk tovбbb Mercedes autуjuk benzinkцltsйgйt йs megszьntettйk бllamvйdelmis biztosнtбsukat. Brankov az elzetes meghнvбs ellenйre sem vehetett rйszt a Partizбnszцvetsйg februбri rendezvйnyйn (Kiss 1996: 61­65.). A kьlvilбgtуl elszigetelt, egymбssal цsszezбrt, a hatalomra egyszerre rбutalt, ugyanakkor annak ki is szolgбltatott kцzцssйg tagjait szбmos bels konfliktus terhelte. Brankov letartуztatбsa йs elнtйlйse az emigrбciу йletйre is bomlasztуan hatott. A kolуnia tagjai kцrйben a fйlelem йs a kцlcsцnцs vбdaskodбs lйgkцre vбlt uralkodуvб. A fegyelem teljesen szйtesett, mindenki fйlt йs gyanakodva tekintett a mбsikra. Бltalбnossб vбlt, hogy a mindennapi problйmбk йs a vбdaskodбsok ell a szуrakozбsban prуbбltak menedйket lelni (БBTL, 2.1. VII/37-a: 111­112.). A tцbbi politikai emigrбnsnбl jobb anyagi kцrьlmйnyek kцzцtt йl diplomata csoport (csalбdtagjaikkal egyьtt 16 f) kйrdйsйnek rendezйst Pero Popivoda is sьrgette Rбkosi Mбtyбsnak 1950. januбr 27-йn kьldцtt levelйben (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 3.). Erre legkйsbb 1950 mбjusбig sor is kerьlt: az MDP egyetlen lehetsйges mуdkйnt a csoportot ,,likvidбlta", tagjaikat nagyrйszt beolvasztotta a tцbbi emigrбns kцzй (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 9.).
526
Vukman Pйter
Nem sokkal Brankov Moszkvбba csalбsбt йs letartуztatбsбt kцveten az emigrбciу tagjai hбrom бllandу йs kйt pуttagbуl бllу vezetsйget vбlasztottak. (Egyйbkйnt Brankov mбr korбbban is javasolta egy vezet testьlet felбllнtбsбt.) Talбn rйszben Lazar Brankov, az emigrбciу potenciбlis vezetjйnek kiiktatбsnak йs a diplomata csoport elszigetelйsйnek is kцszцnhet, hogy a bels ellentйt йs a szйthъzбs az emigrбciу vezet tagjai kцzцtt a kйsbbiekben is бllandуsult; a hбromtagъ vezetsйg sem vбltotta be a hozzб fzцtt remйnyeket. A vбdak szerint Milutin Velemir kizбrуlagosan kнvбnta intйzni az emigrбciу ьgyeit, ezйrt ,,mбsok kйpessйgeit lebecsьlte йs termйszetesen a sajбt magбйt mindenki felй helyezte. Maga Milutin erkцlcsileg meglazult, meglehetsen gyanъs nkkel tartott fenn kapcsolatot. Az elvtбrsak felй nem volt szinte йs durvбn megtйvesztette ket." Semmiben sem volt kьlцnb a vezetsйg kйt mбsik tagja sem: ,,Amig Trbovi harcolt Milutinnal йs ersen kritizбlta hiбnyossбgait, Trbovi is durvбn йs taktika nйlkьl, pбrtszertlenьl jбrt el vele szemben. Ljubovljev opportunista mуdon viselkedett, megprуbбlt semleges maradni." Az erkцlcsi feddhetetlensйg pedig Trbovira sem volt jellemz: ,,Szemйlyes gyengesйgek, ivбs йs gyanъs nkkel valу kapcsolat, Trbovi Gojkуnбl is jelentkezett." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 2.). A vezetsйg fenti hibбi miatt ismйt Pero Popivoda segнtsйgйt kellett kйrni. Instrukciуinak megfelelen 1950. mбjus 13-14-йn egy ъj, цtfs vezetsйget vбlasztottak az emigrбciу йlйre, tagjai uro Burgijasev, Albert Svetina, Nyitrai Kбlmбn, Dudбs Lajos йs Dusan Gruji lettek. A vezetsйg bels problйmбit azonban tovбbbra sem sikerьlt rendezni. A vбdak szerint a vezetsйgbl eltбvolнtott Milutin Velemir kьlцnцsen szoros kapcsolatot йpнtett ki Gojko Petrovi, Franjo Cvetan, Ante Rak, Bosko Kolundzia йs Stojan Pavlovi emigrбnsokkal йs az ,,бltala irбnyнtott frakciуs csoport befolyбsa az elmъlt hetekben [1950 sze] megnцvekedett." A frakciу szembehelyezkedett Gojko Trbovi йs Zarko Ljubovljev volt vezetsйgi tagokkal. Velemirйk ugyanis nehezmйnyeztйk, hogy Trbovi йs Ljubovljev szorosabbra kнvбnta fzni az emigrбnsok kapcsolatбt a magyar бllambiztonsбgi szervekkel. (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 56.) Vбdjaik nem voltak teljesen ъj keletek, sem teljesen megalapozatlanok. Gojko Petrovi йs Franjo Cvetan mбr 1949 elejйn ,,vбdat" emelt a budapesti szovjet nagykцvetsйgen az MDP vezetsйgйvel йs az БVH-val szemben. A frakciуs csoport tevйkenysйgйrl elнtйl hangvйtelben beszбmolу jelentйs (1950. december 28.) pedig elismerte, hogy ,,Trbovity Gojko tцbb esetben konkrйt gyakorlati segнtsйget nyъjtott az Б.V.H.-nak az emigrбciуn belьl, kisebb jelentsйg ьgyek tisztбzбsбhoz." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 57.) Mindez azonban nem jelentette, hogy a magyar pбrt- йs бllambiztonsбgi szervek maradйk nйlkьl megbнztak volna benne. A tisztбzбsra vбrу kйrdйsek kцzцtt szerepeltek бtszцkйsйnek kцrьlmйnyei
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK.
527
йs бllнtуlagos gyanъs kapcsolata a Jugoszlбviбbуl бtszцkцtt fehйrgбrdista emigrбnsokkal. Magatartбsбt erkцlcsi szempontbуl is kifogбsolhatуnak tartottбk (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 57.). Milutin Velemir azonban nem volt hajlandу beletцrdni fйlreбllнtбsбba, mбjus 26-бn йs december 18-бn is vбdaskodу hangvйtel levelet нrt az MPD Kцzponti Vezetsйgйnek. Ezzel persze csak azt йrte el, hogy a pбrtvezetйsben 1951 januбrjбban felmerьlt, nyilvбnosan kell megvitatni a kйrdйst. Mбs szavakkal ez nyilvбnos megfeddйsйt йs цnkritika gyakorlбsбt jelentette (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 45­57. йs 88.). Velemir idkцzben politikai termйszet kйrdйsekben is a hivatalos бllбsponttуl eltйr vonalat kezdett hangoztatni. Egйszen konkrйtan azt ellenezte, hogy a Jugoszlбviбban is gyjtsenek alбнrбsokat az ,,цt nagyhatalom бltal kцtend bйkepaktum kцvetelйsйre." Annak ellenйre, hogy az emigrбciу ezzel kapcsolatos hivatalos vйlemйnyйt 1951 бprilisбban a politemigrбnsok rбdiуja is beolvasta, a Za socialisticku Jugoslavije cнmmel megjelen emigrбns lap pedig mбjusi szбmбban megismйtelte, tovбbbra is kitartott vйlemйnye mellett. Mindezt azzal indokolta, hogy az ,,egyenesen a halбlba valу kergetйse az aktivistбknak ­ a jugoszlбv hazafiaknak." Kihangsъlyozta tovбbbб, hogy ,,нgy itt sohasem lesznek eredmйnyek, csak kбr йs бldozat." (MNL OL, M-KS 276/98. f. 139. . e.: 41.). A kйrdйst a vezetsйg jъliusban az emigrбciу цsszйrtekezlete elй vitte йs kikйrte a moszkvai koordinбciуs kцzpont vйlemйnyйt is. Nyilvбnos цnkritika gyakorlбsбra Velemir azonban a tovбbbiakban sem volt hajlandу, ezйrt az emigrбnsok vezetsйge ъjfent az MDP-hez йs a moszkvai kцzponthoz fordult irбnymutatбsйrt. 1951 oktуberйben mбr az emigrбciуbуl tцrtйn kizбrбs gondolata is komolyan felvetdцtt (MNL OL, M-KS 276/98. f. 139. . e.: 42­43.). A jugoszlбv emigrбciуval kapcsolatos aktuбlis kйrdйsekrl 1952. januбr 2-бn kйszнtett feljegyzйs azonban javasolta, hogy a kйrdйs alaposabb, nyilvбnos megvizsgбlбsбt йs Velemir esetleges kizбrбsбt halasszбk az emigrбciуs vezetsйgйt megosztу ъjabb йs sьrgsebb rendezйst kнvбnу bels ellentйt, Gojko Petrovi ьgyйnek rendezйse utбnra. Gojko Petrovi ugyanis Franjo Cvetannak нrt egyik levelйben szidalmazta a Magyarorszбgon szlovйn nyelven megjelen emigrбns lap, a Za ljudsko zmago szerkesztsйgйt. Az emigrбciу vezetsйge mindebbl azt a kцvetkeztetйst vonta le, hogy egy ъjabb frakciуs csoport van kialakulуban. Бrmбnykodбsбt vйltйk felfedezni abban is, hogy a lap legutуbbi szerkesztsйgi ьlйsei йrdemi hozzбszуlбsok nйlkьl, lйnyegtelennek нtйlt kйrdйsekkel foglalkoztak, ami mцgцtt nyilvбnvalуan szervezett szabotбzsakciуt lбttak. Elfogadhatatlannб vбlt Petrovi kemйny balos nйzete is, miszerint ,,Jugoszlбvia nйpeit csak a hбborъ tudja felszabadнtani, ezйrt kнvбnja a hбborъt." A fentiek alapjбn mind a Za ljudsko zmago szerkesztsйge, mind az emigrбciу vezetsйge javasolta, hogy Petroviet zбrjбk ki a
528
Vukman Pйter
politikai emigrбnsok kolуniбjбbуl. Kizбrбsбt az MDP Nemzetkцzi Kapcsolatok Osztбlya is tбmogatta, st javasolta, hogy a renitenskedt a fvбrosbуl is tбvolнtsбk el йs vidйken biztosнtsanak szбmбra munkalehetsйget. MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 81.) Az ьgy rendezйsйt kцveten nem sokkal egy ъjabb, a szemйlyeskedйstl sem mentes ellentйt osztotta meg az emigrбciу vezetsйgйt йs a kolуnia tagjait. Az okos, ravasz, de ugyanakkor kйtszнn emberkйnt jellemzett Gojko Trbovityal kapcsolatban az MDP Nemzetkцzi Kapcsolatok Osztбlyбnak iratai kцzцtt talбlhatу cнmzйs йs keltezйs nйlkьli, felteheten 1950 augusztusбban keletkezett, az emigrбciу problйmбit rйszletez jelentйs 6 pontban sorolta fel a problйmбkat. A vбdak kцzцtt szerepelt, hogy a Za ljudsko zmago hasбbjain бllambiztonsбgi szempontbуl kйnyes informбciуkat igyekezett megjelentetni, tцbb olyan kйrdйsben is (Adrija Hebrang ьgye, egy meg nem nevezett UDB tiszt meggyilkolбsa kapcsбn), amellyel sem a Szabad Nйp, sem az emigrбns sajtуtermйkek nem kнvбnt йrdemben foglalkozni. Helytelen бllбspontot kйpviselt a parasztsбg йs az oktatбs kйrdйseiben is. St, hasonlуan Milutin Velemirhez, is szorgalmazta egy Jugoszlбvia elleni hбborъ megvнvбsбt: ,,Jugoszlбvia felszabadнtбsa csak a 3-dik vilбghбborъval lehetsйges. Jugoszlбviбt csakis a Szovjet Hadsereg, a nйpi demokrбciбk hadserege kйpes felszabadнtani, a jugoszlбv nйp harca felesleges бldozatokkal jбrу, kilбtбstalan harc." (MNL OL, M-KS 276/98. f. 139. . e.: 181­182.). Mindezeken tъl Trbovi Boris Verstovsekre, az emigrбciу akkori vezetjйre is befolyбssal bнrt. (Verstovsek ore Burgijasev levбltбsбt kцveten 1952 januбrjбban kerьlt az emigrбnsok йlйre.) Itt jegyzem meg, hogy a jelentйs Verstovseket nem tartotta hatбrozott vezetnek, munkбjбt kцvetkezetlennek, tervszertlennek lбttбk, az ьgyeket ,,egyik naprуl a mбsikra igyekszik vinni." Gyenge jellemvonбsбnak tekintettйk, hogy ,,fйl a vezetsйg tцbbi tagjaival szemben az бllбsfoglalбstуl." Esetйben is talбlkozhatunk az emigrбciу vezet tagjai jellemzйsйnek mбr-mбr toposzszer elemйvel, miszerint ,,nem kelt a teljesen tiszta ember benyomбsбt." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e., 81.). Az MDP korifeusai a vezetsйgben megnyilvбnulу, szinte mindennaposnak tekinthet politikai йs ideolуgiai ellentйtek, szemйlyes konfliktusok letьkrцzdйsйt vйltйk felfedezni abban, hogy magбban az emigrбns kцzцssйgben is бllandуsult a szйthъzбs, az ellensйgeskedйs йs az egymбssal szembeni bizalmatlansбg, gyanakvбs. Mindez anyagi termйszet kцveteldzйsьkben, hanyagul vйgzett munkбjukban, a tanulбs terйn megmutatkozу visszaesйsben is visszakцszцnt (MNL OL, M-KS 276/98. f. 139. . e.: 182­183.) A jelensйg korбnt sem volt ъj, arra Velemir Milutin mбr 1950 decemberйben figyelmeztette Rбkosi Mбtyбst. Levelйben ъgy vйlte, hogy a kolуnia kцrйben ,,egy begubуzott, zбrt, termйszetellenes йlet fejldцtt ki," amit nagyrйszt az БVH mkцdйsйre vezetett vissza: ,,nбlunk nem a
SZEMЙLYES KONFLIKTUSOK, RIVALIZБLБS, MINDENNAPI PROBLЙMБK.
529
Magyar Dolgozуk Pбrtjбnak, hanem az БVO-nak szelleme nyilvбnult meg. Embereinknek els naptуl fogva azt vertйk a fejйbe: hallgass, vigyбzz mit beszйlsz, ne beszйlgessetek a villamoson vagy autуbuszban, nehogy valaki йszrevegye, hogy jugoszlбvok vagytok, senki nem mondhatja azt, hogy jugoszlбv, hanem hogy bulgбr, gцrцg, romбn stb." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 47.) Nehezmйnyezte tovбbbб, hogy a konferenciбkat йs a pбrttanfolyamokat kivйve az MDP tagjai soha sem fordulnak meg az emigrбnsok kцrйben, szemйlyes kapcsolatban kizбrуlag az бllambiztonsбgi szervekkel бllnak. Sъrlуdбsoktуl korбntsem mentes kapcsolatukat konkrйt pйldбkkal is alбtбmasztotta. Egy esetben (1949 jъniusбban) az БVH nйv nйlkьl emlнtett alezredese nyilvбnosan, a tцbbi emigrбns szeme lбttбra az alбbbi szavakkal fenyegette meg Ljubojev Milйnбt: ,,A hajadat fogom kicsupбlni, ha valakinek megmondod, hol laksz." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 47.) Az Бllambiztonsбgi Hatуsбggal kapcsolatos vбdak mйg 1952 nyarбn is fennmaradtak. Boris Verstovsek 1952. augusztus 10-i keltezйssel, Vas Zoltбnnak нrt levelйben hangsъlyosan ki is tйrt a problйmбra, amit цsszefьggйsbe hozott azzal is, hogy az emigrбciу vezetsйgйnek nem sikerьlt megszilбrdнtania tekintйlyйt a kolуnia tagjainak kцrйben: ,,A vezetsйg бllandуan veszнt tekintйlyйbl, mivel sok esetben az emigrбciу eltt feleslegesnek йs nevetsйgesnek lбtszik." A tekintйlyvesztйs mбr olyan mйreteket цltцtt, hogy az ,,elvtбrsaink kьlцnbцz megnyilvбnulбsai alapjбn arra kцvetkeztetnek, hogy az emigrбciу tйnyleges vezetje Szabу Jуzsef elvtбrs, [...] aki az Бllamvйdelmi Hatуsбgok felй felels; a vezetsйg pedig egyszer bбb." (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 98­99.) A bizalom lйgkцrйnek kialakulбsбt minden bizonnyal az sem segнtette el, hogy 1949­1952 kцzцtt nem kevesebb, mint 56 ,,sцtйt elemet tбvolнtottak el," zбrtak ki az emigrбnsok soraibуl. (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 98.) Verstovsek ezйrt sьrgeten javasolta, hogy ,,szьksйges lenne a fegyelem megszilбrdнtбsa йs a csoport helyzetйnek egйszsйgesebbй tйtele." Ehhez pedig olyan aprу gesztusokat is fontosnak tartott, hogy a Szabad Nйpben ne csak a kьlfцldi emigrбns lapokbуl, hanem a Za ljudsko zmagуbуl is jelenjenek meg нrбsok, vagy kapjanak jegyet az бllami ьnnepsйgekre йs a pбrtvezetk tiszteletйre rendezett fogadбsokra. Verstovsek vйlemйnye szerint ezek az aprу gesztusok is nцvelni tudtбk volna a vezetk tekintйlyйt az emigrбnsok eltt. (MNL OL, M-KS 276/65. f. 105. . e.: 98­99.) Sztбlin 1953-ban bekцvetkez halбlбt kцveten a szovjet­jugoszlбv kapcsolatok terйn lassъ, fokozatos йs elhъzуdу normalizбlуdбs vette kezdetйt, amely alуl a Szovjetuniу йrdekszfйrбjбba tartozу kelet-eurуpai orszбgok, kцztьk Magyarorszбg sem vonhatta ki magбt. A kцzeledйs egyik alapfeltйtelйt a kominformista emigrбns kolуniбk felszбmolбsa jelentette. Az emigrбnsokat, a mindennapi йlet nehйzsйgein tъl, ez ъjfent komoly dilemma elй бllнtotta: a vйgleges letelepedйst vбlasszбk-e egy szбmukra nagyrйszt mйg ekkor is ide-
530
Vukman Pйter
gennek tn orszбgban vagy visszatйrjenek Jugoszlбviбba, vбllalva esetleges felelssйgre vonбsukat, meghurcoltatбsukat? A jelen нrбs keretei kцzцtt mindцssze a dilemma йrzйkeltetйsйre van mуdom, az emigrбnsok tovбbbi sorsбnak vizsgбlata egy ъjabb tanulmбny rйszйt kйpezheti.
REFERENCIALISTA Levйltбri forrбsok Бllambiztonsбgi Szolgбlatok Tцrtйneti Levйltбra (БBTL, Budapest). 2.1. A volt zбrt irattбr iratai Magyar Nemzeti Levйltбr Orszбgos Levйltбra (MNL OL, Budapest). M­KS 276. Az MDP Kцzponti Szervei (1945­1958)
Visszaemlйkezйsek Kiss J. (1996). БVO-s voltam, БVO-sok vertek. Sydney, H. M.
Feldolgozбsok Banac, I. (1988). With Stalin Against Tito. Cominformist Splits in Yugoslav Communism. Ithaka­London: Cornell University Press. Mitrovi, M. (2009). Tri dokumenta o ibeovcima. Beograd: INIS. Mitrovi M. i Selini, S. (2009). Jugoslovenska informbiroovska emigracija u istocnoevropska zemljama, 1948­1964. Tokovi istorije 1­2, 31­54.

P Vukman

File: szemlyes-konfliktusok-rivalizls-mindennapi-problmk-a-kominformista.pdf
Title: Zbornik susreti 2016 prelom.indd
Author: P Vukman
Author: ZORAN
Published: Tue Nov 8 13:41:59 2016
Pages: 12
File size: 0.28 Mb


All that Glitters, 10 pages, 0.12 Mb

, pages, 0 Mb

Maslow's hierarchy of needs, 2 pages, 0.02 Mb

Nietzsche's Jesus, 9 pages, 0.06 Mb
Copyright © 2018 doc.uments.com